III. ÓRAI TEVÉKENYSÉGEK KIALAKÍTÁSA A NŐTÖRTÉNET TÉMAKÖRÉBEN

Egyenjogúság a munkában: órai tevékenység

Tanulási célok

E fejezetben a kiemelten kezelt tanulási célok a következők:

• az egyenlő bérezésért folytatott női emancipációs küzdelem értelmezése
• az egyenlő bérezéssel kapcsolatos pro és kontra érvek áttekintése a múltban és a jelenben
• releváns információk összegyűjtése az „egyenlő munkáéért egyenlő bérezés” alapelvével kapcsolatban
• a női munkavállalást alapvetően befolyásoló társadalmi és gazdasági hatások áttekintése és megértése

Háttér

Az egyenlő munkabérért folytatott társadalmi küzdelmek története Európa-szerte eltérő, de vannak bizonyos összehasonlítási pontok, amelyek minden ország társadalom-, és gazdaságtörténetében egyformán megtalálhatók.

A törvény által garantált egyenlő bérezés gyakorlata nem minden európai országban valósult meg és a mai napig számos országban heves politikai viták zajlanak e témakörben. A nők társadalomban betöltött szerepének történelmi értelmezése nélkül érthetetlen a diákok és a kutatók számára az egyenlő munkabérért, bérezésért folytatott harc története és logikája. A hagyományos értelmezés és előítélet szerint, amennyiben a nőket a férfiak tartják el, a nők munkavállalása nem ér annyi befektetést, mint a férfiak munkája.

Az egyenlő bérezést rögzítő törvénykezés az európai országokban általában nem tér ki arra, hogy a vezetői állásokba ugyanolyan eséllyel kerülhessenek női és férfi alkalmazottak. Az egyenlő bérezésre vonatkozó törvények és jogszabályok nem garantálják általában azt sem, hogy gyermekszülés után a nők akadálytalanul folytathassák karrierjüket. Azok a tapasztalatok, amelyeket a nők anyaként és a családi otthon létrehozóiként szereznek, nem kerülnek pénzügyileg és gazdaságilag elismerésre a vállalati szférában, illetve a hagyományos munkahelyeken a közszférában sem. Érdemes diákjainkkal az egyenlő bérezésért folytatott küzdelmeket, kampányokat tartalmilag megismertetni, és az erre vonatkozó történelmi forrásokat elemezni annak figyelembevételével, hogy melyek a legfontosabb eszközei és eredményei ezeknek a mozgalmaknak.

A politikusok és kormányok azon véleményei és érvelési rendszerei, amelyek ellenzik az egyenlő bérezés gyakorlatát, szintén kritikai forrásvizsgálattal illetendők. A XX. században sokan azzal érveltek az egyenlő bérezés ellen, miszerint az túl drága és ezért a gazdaságot alapjaiban rengeti meg.

Terítéken a történelem mint tananyag: órai tevékenység

Tanulási célkitűzések

A következőkben az alábbi célkitűzéseket emeljük ki:

• a történelem tantervben megfogalmazottak, valamint a történeti források kritikai elemzése annak érdekében, hogy diákjaink megismerkedjenek az európai társadalmak női szerepről és a nők társadalmi státusról alkotott attitűdjéről és az ehhez kapcsolódó elméleti sémákról;
• annak megértetése, hogy a történelmet is emberek írják, akik sajátos kérdésfeltevéssel egy tudományterület szabályai szerint próbálnak válaszokat keresni és ennek érdekében szelektálnak a rendelkezésre álló történeti források és tények közül;
• annak felismertetése, hogy a különböző történeti kérdésfeltevésekre számtalan különböző információs kútfő, történeti forrás áll rendelkezésre, amelyek alapján különböző válaszok adhatók;
• annak megértetése, hogy saját pedagógiai programunk nem a „véletlen” terméke, hanem az oktatási kormányzat, az iskola egy-egy pedagógusa állította össze, elemeiben felismerhető a különböző értékelési hatóságok, könyvkiadók és más oktatási szereplők értékrendje is.

Források: történelemtanítási tankönyvek, felsőoktatási kurrikulumok, tantervek, valamint történelemtanítási segédeszközök

1.  Órai tevékenység: kritikus gondolkodás kialakítása az iskolai tantervvel kapcsolatban

Az alábbi kérdések tehetők fel ebben az összefüggésben:

• Mi a szerkezete a történelemtanítás tantervének, milyen témakörök, történeti korszakok, földrajzi területek, történeti régiók szerepelnek ezekben?
• Van-e külön a „nőkérdésre” vonatkozó fejezet, a nőtörténet megjelenik-e bárhol az iskolai történelem tantervekben?
• Vannak-e a nőkre vonatkozó speciális témakörök?
• Amennyiben igen, ezek politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális vagy hadtörténeti témakörűek-e ?
• Vannak-e kiemelt női szereplői a történelemtanításnak, a történelem tananyagnak?
• A híres, vagy hétköznapi nők szerepelnek a történelem tantervekben?
• Amennyiben híresek, miről híresek?
• Milyen társadalmi osztályt és milyen etnikai hovatartozást jelenítenek meg a történelemben szereplő nők?
• Vannak-e olyan klasszikus történelemtanulási témakörök a történelem tantervekben, mint például a II. világháború, az emberi jogok vagy az iparosodás, amelyeket a nők perspektívájából is szemlélhetünk ?
• Mit árulnak el a történelem tantervek arról, hogyan vélekedik társadalmunk a nőtörténetről?

Hasonlítsuk össze saját pedagógiai programunkat más iskolákéval, esetleg más országok vagy más korszakok történelemtanterveivel ! Melyek a különbségek és hasonlóságok a nők történetének tanításával kapcsolatosan?

2.  Órai tevékenység : kritikus gondolkodás a történeti forrásokról

Az alábbi kérdéseket érdemes feltenni a történeti források szerkezetével és tartalmával kapcsolatban:

• Mi a fő témája a történeti forrásnak?
• Van-e a nők történetére vonatkozó elem a történeti forrásban?
• Ha van ilyen elem, a forrás mely részében található?
• Tekintsük át a teljes forrásdokumentumot: mely elemei relevánsak a nők történetének vizsgálatához?
• Mennyiben relevánsak a nők történetének bemutatásához a forrás egyes részei, illetve hogyan lehet ezeket a forrásokat hasznosítani?
• Van-e az adott történeti forrásnak kifejezetten a férfiakra vonatkozó tartalmi eleme, ha igen, miért, vagy miért nem?

A történeti források nyelvezetét is érdemes vizsgálni, külön fordítsunk figyelmet a címre és a fejezetek elnevezéseire. Érdemes megfigyelni és elemezni azt is, hogy van-e nemileg meghatározott nyelvhasználat az adott történeti forrásban. Az angol nyelvben ilyen jellegű kifejezés az emberiség (mankind), illetve az elnök (chairman). Az Európa Tanácsban és számos más nemzetközi szervezetben ezeket a kifejezéseket felváltotta egy semlegesebb és a nők által is jobban elfogadható kifejezés. Példa erre, hogy a „chairman” helyett a „chair”, a „mankind” helyett a „humanity” kifejezést használják.

Érdemes figyelmet szentelni az illusztrációknak is minden történeti forrásban.

Számoljuk össze az illusztrációkat, képeket, számoljuk meg, hogy hány ábrázoláson találunk nőket, illetve férfiakat. Elemezhetjük a forrásokat aszerint is, hogy egy adott kiadvány milyen százalékban szerepeltet nőket. Érdemes az illusztrációkat külön-külön is elemezni. Ilyen kérdéssor vethető fel például: írd le az illusztrációt, mit láthatunk rajta, mi a célja, s vajon miért szerkesztették az adott kiadványban?

Írathatunk tanulóinkkal olvasói levelet is a szerkesztőhöz, olyan javaslattal, hogy a kiadványt hogyan tehetik jobb minőségűvé. Érdemes diákjainkat arra is ösztönözni, hogy indokolják meg kritikai javaslataikat.

Az alábbiakban közöljük az elemzéshez az 1. táblázatot is, amit többek között arra is felhasználhatunk, hogy órai vitákat összegezzünk, illetve ezek alapján a tanulói megállapítások rendszerezve legyenek.

1.   táblázat: a nőtörténet színre lép

Az anyaság története a történetírásban: órai tevékenység

Tanulási célkitűzések

Ebben a fejezetben a tanulási célkitűzéseket az alábbiak szerint összegezhetjük:

• A történeti források felhasználásának elsajátítása az anyaság történetének leírásához;
• Az anyák történeti szerepeinek és felelősségvállalásának leírása, elemzése és ezek hatásvizsgálata a társadalomtörténetben;
• Az anyaság megjelenítésének vizsgálata a médiában és annak elemzése, hogy egy adott társadalomban milyen társadalmi attitűdök, vélemények formálódnak;
• Annak megértése, hogy a XX. századi történelemben milyen kapcsolat állítható fel a különböző politikai rendszerek és az anyák társadalmi megítélése között;
• Annak vizsgálata, hogy a különböző társadalmi osztályokban és etnikai csoportokban eltérnek-e a történeti tapasztalatok a gyermekvállalás terén?

Háttér

Az anyaság mint társadalmi fuknció vizsgálható különböző korszakokban, ugyanabban a történeti régióban, országban, az anyasághoz kapcsolódó különböző történeti szituációkat összevetve az eltérő politikai rendszerekkel. A különböző sterilizációs programok, az abortuszra és a születésszabályozásra vonatkozó jogszabályok vizsgálata nagyon hasznos kiindulópont lehet összehasonlító, órai elemzések elkészítéséhez, amelyek kiválóan illusztrálják az európai társadalomtörténet különböző aspektusait.

Az egészségügyi ellátásra és a jóléti rendszerek kialakulására vonatkozó történeti források az anyaság mint társadalmi szerepvállalás elemzéséhez nyújtanak kiváló történeti kontextust. Az anyaság témaköre esettanulmányként is szerepelhet egy-egy korszak, illetve egy-egy társadalom egészségügyi és jóléti ellátórendszerének elemzésekor, hiszen az egészségügyi rendszerre vonatkozó tanulmányok általában kitérnek azokra a társadalmi mozgalmakra is, amelyek az anyák mindennapjait, viselkedésmintáit meghatározták. Ezek a társadalmi mozgalmak gyakran jelentős mértékben merítettek a társadalmi osztályokra vonatkozó különböző politikai elméletekből, és ezáltal értelmezték az anyai szerepvállalást a különböző társadalmi rétegekre vonatkozóan. E források megismertetésével elősegítjük, hogy a diákok megérthessék a XX.század emberének életét, családalapítását és gyermekvállalását befolyásoló tényezőket. Ezek közé tartoznak a gazdasági, az etnikai, kulturális elemek és az ezekre vonatkozó források sokasága. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egy-egy társadalmi csoportra vonatkozó forrás elemzése alapján tévedés lenne általános következtetéseket levonni a teljes társadalomra vonatkozóan. Például egy adott korszakban nagyban eltérhetnek a viselkedésminták és az anyasághoz kapcsolódó tradíciók, a közép- és felsőosztályban, valamint a társadalom szegényebb rétegeiben. 

Az anyaság történeti vizsgálata kiváló lehetőséget ad arra is, hogy egy adott korszak mindennapjainak pszichológiáját megismerhessük és megismertethessük a tanítványokkal. A korszakra jellemző gyereknevelési elméleteket szintén érdemes figyelembe venni és az erre vonatkozó történeti forrásokat elemezni, kutatni annak érdekében, hogy tanulóinkkal együtt képet alkothassunk arról, hogy az anyák viselkedésére, gyermeknevelési szokásaira milyen, a korszakra leginkább jellemző elképzelések hatottak. Ezek a gyermeknevelési elméletek gyakran összekapcsolhatók azokkal a politikai jellegű propagandakampányokkal, amelyek a nőket az otthonmaradásra vagy a munkavállalásra bíztatták. A politikai és gazdasági jellegű kormányzati befolyásolási eszközök, amelyek mind hatottak a gyermekvállalás történelmi mintáira, szintén fontos szempontok a múlt értelmezésében.

Gyakran megfigyelhető, hogy a történetírás ellentmondásosan nyúl az anyaság fogalmához. Az anyák számára kettős terhet jelentett a családi otthon megteremtése és - elsősorban fegyveres konfliktusok idején - a családi bevételek növelése, később a létfenntartás biztosítása. Ezt a kettős szorítást gyakran leírják a korabeli női lapok, magazinok, így ezek is hasznos történeti forrásként kezelhetők.

A média, kiemelten a szappanoperák, vígjátékok, dokumentumfilmek szintén sokat elárulnak a XX. századi anyaság jellemezőiről. Erre külön órai tevékenységmintát állítottunk össze a televízió és a családi élet témakörében. Ennek részleteit az alábbiakban foglaljuk össze:

Órai tevékenység

Használjunk fel történeti forrásokat az alábbiak megválaszolásához:

• Milyen hatása volt a közegészségügyi és jóléti ellátási rendszernek az anyaságra, a gyermekvállalásra?
• Milyen egészségügyi, anyasági, gyermeknevelési tanácsadási formák léteztek az adott korszakban?
• Mik voltak a legfontosabb társadalmi igények (beleértve a gazdasági és politikai igényeket) az anyák szerepével és kötelezettségével kapcsolatban az adott korban?
• Milyen „ anyai” szerepet és kötelezettségeket közvetített a média?
• Melyek voltak a legfontosabb gyereknevelési elvek az adott korban?
• Ezeknek milyen hatása volt a nők viselkedésmintáira?
• Megfigyelhetők-e ellentmondások a kormányzat által a nőkhöz intézett különböző propagandakampányokban a gyerekneveléssel kapcsolatban?
• Hogyan segít a társadalmi elvárások rendszerének elemzése egy-egy politikai program ellentmondásainak a feloldásában?

Három női generáció: órai tevékenység

A fejezetben megfogalmazott, kiemelt tanulási célkitűzések az alábbiak:

• Az elbeszélt történelem (oral history) módszerének felhasználása három női generáció életének bemutatására
• A nők életének folyamán megfigyelhető történelmi kontinuitások és törések elemzése
• A nők életére vonatkozó interjúk, beszélgetések elemzése tágabb történeti kontextusban

Háttér

Amikor a XX. századi nők életét kívánjuk tanulóinkkal történeti forrásként kezelni, hasznos eszközként fordulhatunk az ún. oral history módszeréhez, amely akár három egymást követő generáció személyes sorsábaa, élettörténetébe is bepillantást enged. Három generáció esettanulmányának elemzése szinte a teljes XX.századra vonatkozó kollektív emlékezetbe enged bepillantást.

A beszélgetéseket, történelmi interjúkat alaposan, körültekintően és céltudatosan kell előkészíteni és felépíteni. Kérdéssorok állíthatók össze az élet különböző területeiről, például a divatról, a szabadidőről, a háztartási munkáról, munkavállalásról, az oktatásról, a tanulásról. A beszélgetések fókusza az is lehet, hogy ezáltal megismerkedhessünk egy-egy társadalmi osztály nőkkel kapcsolatos értékítéleteiről. A diákoknak mindenképpen érdemes háttérolvasmányokat adni a korszak egészéről, társadalom-, és politikatörténetéről annak érdekében, hogy kérdéseik adekvátak lehessenek és megfelelően tudják értelmezni az interjúban megfogalmazott válaszokat.

Abban az esetben, ha azonos kérdéseket teszünk fel a különböző generációk képviselői számára, a diákok könnyebben tudják azonosítani az időbeli változást és kontinuitást. Ugyanakkor az is hasznos módszer lehet, ha több generáció képviselőit beszéltetjük egymással egy adott témával kapcsolatban. Az interjúalanyokat érdemes családi fotók, levelek, emléktárgyak bemutatására is megkérni, amelyek régi képeket, történeteket idézhetnek fel saját emlékeikkel kapcsolatban.

Ezt az órai tevékenységet ki lehet egészíteni azzal is, hogy az interjúk eredményeit közönség előtt mutatják be. Így például létrehozható egy tematikus kiállítás vagy honlap, egy óravázlat vagy egy korabeli újság, kiadvány tematizált, újraszerkesztett változata is. Ezekkel a tevékenységekkel komplex módon segítjük elő a múlt értelmezési lehetőségeit: a forráselemzés, a források válogatása és a prezentáció különböző elemei által.

Órai tevékenység leírása

Az 5. fejezetben leírásra kerül az a történelemszemléleti és feldolgozási keret, amely az elbeszélt történelem, az oral history módszertanát mutatja be. Jól felhasználható a történeti interjúk és az azokból nyert információk interpretációjára, értelmezésére. Az egyik lehetséges kérdéssor a következő:

• Mi az interjú központi témája?
• Melyek a főbb kérdések?
• Hogyan rögzítjük az itt kapott információkat?
• Hogyan értelmezzük az információkat?
• Melyek a legfontosabb háttérinformációk?
• Hogyan lehet ezeket felhasználni prezentációs célokra?

A televízió és a családi élet: órai tevékenység

Tanulási célok

Ebben a fejezetben az alábbi tanulási célkitűzéseket tekintjük a legfontosabbaknak:

• A nők családi életben betöltött szerepének megértése és a családi életminták elemzése a XX.század itörténelemre vonatkozóan;
• A történeti források felhasználása a nők családi életben betöltött szerepének elemzésére;
• A nők családban betöltött szerepében megfigyelhető kontinuitás és történelmi fordulópontok azonosítása és magyarázata;
• A családi életre vonatkozó különbségek történeti elemzése etnikai, társadalmi, vallási, regionális, gazdasági szempontok alapján;
• A média kritikus vizsgálata, a társadalmi kontroll egyik fórumának elemzése.

Háttér

A televízióban látható szappanoperák, vígjátékok, hirdetések mind-mind gazdag forrást kínálnak egy-egy történeti kor családi életre vonatkozó társadalmi értékrendjéről. A különböző női magazinok a televíziós forrásokhoz hasonlóan alkalmasak arra, hogy bepillantást kaphassunk egy-egy korszak családmodelljébe, családideáljába.

A nők családban betöltött szerepének, valamint az általuk vállalt feladatok elemzésének az órai munka középpontjába kell kerülnie. Vajon melyek azok a kapcsolattípusok, amelyeket a televízióban bemutatott szórakoztató vagy dokumentatív műsorok preferálnak? Ha megkérjük a diákokat arra, hogy hasonlítsák össze a műsorokban szereplő nők és férfiak ábrázolását, ezt összevethetik a családon belüli „hatalmi” viszonyokkal is. Ezáltal hasznos tanulási lehetőséghez juttatjuk őket a XX. század társadalomtörténetével kapcsolatban. Kérdésként felvethető például, hogy egy-egy műsorban, televíziós darab cselekményében hogyan építik fel és legitimálják családi szerepeiket a nők, valamint hogyan használják például a humort a családtagok viselkedésének befolyásolására?

A diákok egyik kedvelt tevékenysége lehet történelemórán, hogy elemzik a korosztályukra vonatkozó XX. századi reklámokat, és megpróbálják megfejteni, hogyan születtek a különböző képsorok, s a vizuális ábrázolások milyen alapon kerültek kiválasztásra. Felvethető a kérdés, hogy ezek mennyiben tükrözik a társadalom korosztályukra vonatkozó attitűdjeit? Milyen viselkedésmintákat és milyen értékrendet közvetítenek?

A televízió gyakran foglalkozik sztereotipizált és idealizált női karakterek bemutatásával. A nők megjelenítése a televízióban sokszor ikonszerű és emlékeztet bizonyos vallásos és kulturális szimbólumok modernkori újraéledésére. Ezek az idealizált képek alkalmat adnak arra, hogy történeti információkkal vessük össze a „valódi” életet élő nők sorsát és emlékezetét. A diákok ebben az összefüggésben azt is elemezhetik, hogy az ún. „igazi” nők élete mennyiben volt hasonló, illetve mennyiben tért el az idealizált nők által sugallt világtól. Ez a munka olyan történeti forráselemzést is felölel, amely kiterjed a statisztikákra, népszámlálási adatokra, illetve az elbeszélt történeti források széles skálájára is.

Órai tevékenység

Érdemes áttekinteni a történelemórán, hogy egy-egy televíziós program mennyit árul el a nők érzelmeiről, attitűdjeiről, értékmintáiról. Ezen belül érdemes külön figyelmet szentelni az alábbiakra:

• Cselekmény
• Női karakterek (megjelenés, viselkedés, személyiség)
• Más karakterek és kapcsolatrendszerük a női szereplőkhöz

További kérdések is feltehetők:

• Hogyan ábrázolják az ideális háziasszonyt?
• Mely családtagokat mutatja a műsor vagy a film alapvető háztartási munkák végzése közben (főzés, takarítás, mosogatás, gyerekfelvigyázás)?
• A film alapján mi állapítható meg a családi kapcsolatrendszerről? Kik a család legbefolyásosabb tagjai? Milyen eszközök állnak rendelkezésre, hogy akaratukat érvényesítsék? Hogyan használják ezeket az eszközöket?
• Milyen változások követhetők nyomon a családi életben az idő múlásával? Mi maradt állandó/változatlan az idő múlásának ellenére?
• Hogyan mutatják be a nőket a televíziós programokban és magazinokban?
• Azonosíthatóak-e azok a reklámtípusok, az egyes programok, amelyeket kifejezetten a nők számára közvetítenek? Hogyan mutatja be a nőket egy-egy reklám? Milyen üzenetet küldenek ezek a reklámok a nők szerep-, és kötelezettségvállalásaival kapcsolatban? Milyen szolgáltatásokat vagy termékeket ajánlanak a reklámok a nők számára? Hogyan mutatják be a nőket ezekben a reklámokban?
• Mennyiben különbözik az egyes nők csoportjának élete az ideálistól?

Hasonlítsuk össze a nők történetét, sorsát a különböző politikai rendszerekben: órai tevékenység

Ez a fejezet elsősorban a kommunizmus, a polgári demokráciák és a fasizmus politikai elemzésére irányul a nőtörténet sajátos eszközrendszerének figyelembevételével.

Tanulási célkitűzések

A legfontosabb tanulási célkitűzések ebben a fejezetben az alábbiak:

• A különböző politikai rendszerek hatásvizsgálata a nők magán-és közéletére;
• A különböző társadalmi rendszerekben élő nők élettapasztalatainak összehasonlítása, a múlt egy-egy részletének beható tanulmányozása a különbségek elemzése céljából;
• Európa különböző részein élő nők történelmi tapasztalatainak összehasonlítása, a hasonlóságok összegyűjtése;
• Releváns történeti információk, források gyűjtése és kritikus felhasználása.

Háttér

Ennek a vizsgálódási területnek a történeti forrásokban bemutatható háttere hatalmas, ennek megfelelően a tanárok kiemelt szerepet kapnak az anyagok előválogatásával sajátos pedagógiai céljaikhoz. Nagyon hasznosnak bizonyulhat, ha a közös tanulás eredményeit az órai tevékenység végén a diákok egymással megosztják. A diákok taníthatják is egymást különböző történeti források felhasználásával: ezáltal a történeti látásmódjukat erősítik.

Hasznos megközelítésnek bizonyulhat az is, ha a diákok mélységében tanulmányoznak egy-egy területet a nők családi szerepvállalásával kapcsolatban, összehasonlítva a különböző XX. századi politikai rendszerek által támasztott elvárásokkal. Így például érdemes összehasonlítani a különböző társadalmi rendszerek gyerekvállalásról, családméretről, munkavállalásról alkotott elképzeléseit.

A család mint történeti vizsgálódási kör azért is tanulságos témaválasztás a diákok számára, mert nagyon gyakran nehézségekbe ütközik a politikai rendszerek, a közélet, valamint a történelem személyes szférájának megfeleltetése egymással. Ez a fajta tanulási kultúra felvértezi őket azzal a képességgel, hogy a magán- és köztörténet közötti kapcsolatrendszert összekapcsolják történeti látásmódjukban.

Javasolható egy-egy órai munkára az a megközelítés is, hogy az évtizedeken átnyúló történeti változásokat vessék össze a diákok. Könnyebb képet alkotni a XX.században zajló társadalomtörténeti folyamatokról, ha a diákok a történeti változásokat különböző évtizedek forrásanyagai alapján végzik el. Bármely pedagógiai megközelítést választjuk, a diákoknak saját maguknak kell a kérdéseiket megfogalmazniuk és a pedagógusnak segítséget kell nyújtani számukra egy-egy kérdéskör struktúrájának létrehozásában. Ez alakítja önálló kutatási kérdésfeltevési készségeiket, segíti őket a releváns történeti információk szelektálásában és rendszerezésében.

A nők megjelenése a filmben, a televízióban, a női magazinokban, a képzőművészeti alkotásokban, számos formát mutat a XX.század folyamán és nagyon izgalmas forrása a diákoknak ahhoz, hogy a nőkről alkotott társadalmi értékítéleteket egy-egy társadalom és egy-egy történeti korszak vonatkozásában megfogalmazhassák. A II. világháború alatt mindhárom politikai rendszer, tehát a polgári demokráciák, a fasizmus és kommunizmus is kifinomult és erőteljes propagandatevékenységet folytatott a háborús céljai elérésében és jelentős mértékben támaszkodott a nőkre mint kiemelt célcsoportra. Ennek vizsgálata nagyon hasznos lehet a történelem tanulmányozásában.

Kérdéskörök:

• Milyen értékeket közvetített egy-egy politikai rendszer a nőkkel kapcsolatban (szerepek, kötelezettségek, jogok)?
• Hogyan befolyásolják a társadalmi elvárások a nők sorsát a családban, tanulásban, munkavállalásban, közéletben?
• Hogyan kommunikálta a hatalom elvárásait a nőkről?
• Melyek voltak a propaganda fő eszközei?
• Melyek voltak a legfontosabb különbségek a három társadalmi rendszer között (fasizmus, kommunizmus, polgári demokrácia)?
• Melyek voltak a hasonlóságok?
• Válasszuk ki a legfontosabb közös pontot és magyarázzuk meg a választásunkat!
• Milyen következtetéseket vonhatunk le a fentiekre adott válaszainkból?
• Válasszunk ki három választ és magyarázzuk meg azokat!

Miért jutottak a nők választójoghoz? – egy történelmi vita a történelemórán

Tanulási célok

A kiemelt tanulási célkitűzések ebben a fejezetben a következők:

• A női választójogról alkotott különböző történeti irányzatok értékelése;
• A választójog rövid-, és hosszútávú társadalomtörténeti jelentősége a válaszkeresés arra, hogy a nők miért találták nehéznek a politikai részvétel kiszélesítését;
• A politikai, gazdasági és társadalmi jogosítványok közötti kapcsolatrendszer elemzése;
• Társadalmi megnyilvánulások vizsgálata a női választójog kialakításával kapcsolatban.

Háttér

Az európai történetírásban a történészek között nagy vita zajlik arról, hogy a nők hogyan és milyen okok következtében jutottak választójoghoz. Nagyon sok történeti magyarázat figyelmen kívül hagyja a nőket, a nők érvelését, mozgalmait és úgy mutatja be a választójoghoz való jutást, mint egy férfiaktól kapott ajándékot. Ez a megközelítés láthatatlanná teszi a nőket a történelem vonatkozásában is. Egyes történészek elismerik a nők és a női mozgalmak szerepét választójoguk kivívásában, ugyanakkor figyelmen kívül hagyják például a szüfrazsettek, a nőjogi aktivisták politikai tevékenységét.

Ebben a fejezetben olyan órai tevékenységet írunk le, amely olyan készséget ad át a diákoknak, akik ezáltal képesek lesznek interpretálni a történészek eltérő értékelését a nők választójogának történelmi elemzésével kapcsolatban. Ez a tevékenységi kör felvértezi a diákokat azzal a képességgel is, hogy a történészek alkotásait érvényességük és megbízhatóságuk alapján tudják szelektálni.

Nagyon fontos, hogy a diákok rálátást kapjanak azokra a történeti érvekre, amelyek hagyományosan ellenezték a női választójog kialakítását. Melyek voltak azok az értékek és ideológiák, amelyek egyáltalán a nők politikai mozgalmaival kapcsolatban állást foglaltak? A hasonlóságok evidensek számos európai országban, például a szüfrazsett mozgalommal kapcsolatban ebben az összefüggésben értékes nemzetközi összehasonlítás is végeztethető a történelemórán. A történészek például Franciaországban és Nagy-Britanniában hagyományosan összekapcsolják a választójog kérdését a nők I. világháborús fokozott részvételével. Ezt olyan történeti tapasztalatnak értékelik a történetírók, amelyben a nők úgymond „bizonyították”, hogy megérdemlik és kiérdemlik a választójogot.

A történelemórán érdemes értékelni a választójog elnyerésének rövid-, és hosszútávú hatását. A legtöbb nő rövidtávon szinte semmit nem nyert és a legtöbb országban ez a történelmi pillanat, ez a politikai döntés nem jelenik meg jelentős fordulópontként a nőket érintő jogi küzdelmek áttekintésében sem. A diákok számára feltehető a kérdés, hogy a XX.század folyamán és jelenleg milyen a női és férfi politikusok aránya a nemzeti parlamentben és ennek kapcsán a politikai reprezentáció kérdésköre is áttekinthető. A család az oktatás és a média történetét a nők szemszögéből vizsgálva fogalmazzanak meg kérdéseket a diákok, és térjenek ki arra is, hogy hagyományosan mi okozza a nők politikai befolyásának hiányát az európai társadalmakban ! Ezzel a megközelítéssel előzetes tudást építhetünk fel a politikatörténeti és társadalomtörténeti összefüggés kialakításában.

Az ún. szüfrazsett-mozgalmak tanulmányozása jó lehetőséget teremt arra, hogy megvizsgálhassuk: hogyan tudták a XX. századi történelemben, a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből elinduló nők közéleti célkitűzéseiket megfogalmazni, és azoknak érvényt szerezni.

Ezt a témakört érdemes az osztály egészét bevonó közös vitával zárni és az Internetet is igénybe venni, amely - legalábbis a nagyobb nyugati nyelveken - számos tematikus portált kínál a diákok és a pedagógusok számára is.

A legtöbb európai országban a politikai jogok, így a választójog is alapfeltételei voltak annak, hogy a későbbiek folyamán az egyenlő bérezés, valamint a javuló szociális ellátáshoz való jog is elérhető legyen a nők számára. A diákokat érdemes megkérni arra, elemezzék, hogy a politikai jogok mennyiben hatottak a gazdasági és szociális jogok fejlődésére a XX. századi európai történelemben.

A tevékenység leírása

A történészek véleménye nagyban eltér a nők választójoghoz jutásának okai és módszerei tekintetében. Sokan azt hiszik, hogy ennek csupán az I. világháború volt az oka; vannak, akik mindent a női mozgalmakra vezetnek vissza, kiemelten a szüfrazsett-mozgalmakra; végül vannak olyanok is, akik úgy vélik, hogy a választójog elnyerésének semmi köze sincs a nők háborús szerepvállalásához és a szüfrazsett-mozgalmakhoz.

Vizsgáljuk át az alábbi állításokat, mindannyiukat fel lehet használni egy órai vitában.

• Miért jutottak a nők választójoghoz egy-egy európai országban? Háborús részvétel / szüfrazsett-mozgalom, stb.
• A nők Franciaországban jelentős áldozatokat hoztak az I. világháború folyamán a sikerekért és a győzelemért, de nem jutottak választójoghoz az 1940-es évekig, miért?
• a nők bebizonyították, hogy a férfi foglalkozásokban is helyt tudnak állni az I. világháború folyamán;
• a nők jogaik kiterjesztése érdekében óriási nyilvánosságot nyertek a szüfrazsett mozgalom révén;
• erőszakhullám és éhségsztrájkok egész sora bizonyította a kormányok számára, mennyire eltökéltek voltak a nők jogaik kiterjesztése érdekében;
• Nagy-Britanniában a 21 és 30 évesek közül sokan részt vettek az I. világháborús erőfeszítésekben, de ez a korosztály nem kapott választójogot egészen 1928-ig.

Ezek után rajzoljuk le az alábbi táblázatot a különböző állítások rendszerezése céljából:

2.  táblázat: az álláspontok elemzése és rendszerezése

Mely állításokkal értesz egyet?

Válasszuk szét az állításokat a két megadott szempont szerint és beszéljük meg, hogy egyetértünk, vagy elutasítjuk az adott állítást. Rangsorolhatjuk őket is fontosságuk szerint arra nézve, hogy mennyiben indokolják / támasztják alá a nők választójoghoz való jutását.

Miért volt fontos a nők számára a politikai jogok, a választójog kiterjesztése?

A nők választójogának biztosítása nem eredményezte a nők politikai hatalomátvételét, ahogy attól mozgalmuk ellenzői tartottak. Miért van az, hogy a nők nem értek el egyenjogú politikai képviseletet a legtöbb európai országban? Vitassuk meg!

A nők társadalmi státusza Európában a XX.században: órai tevékenység

Kiemelt témakörök

Ebben a fejezetben négy kiemelt témakörrel foglalkozunk:

• a nők társadalmi státuszára vonatkozó változások és kontinuitások;
• polgári jogok elnyerése és alkalmazása;
• a nőkre vonatkozó jogmodellek Európában;
• az Európa Tanács, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek szerepe a nők jogainak alkalmazhatóságában és védelmében.

Tanulási célkitűzések

Ebben a fejezetben a következő tanulási célkitűzéseket emeljük ki:

• a nők társadalmi státuszára vonatkozó jogi szabályozás értelmezése a XX.században;
• az alábbi fogalmak megértése és alkalmazása: jogok, társadalmi státusz, állampolgárság, diszkrimináció, jogi környezet;
• a fenti fogalmak jelentőségének értelmezése a nők XX. századi történetének kontextusában;
• a nők társadalmi státuszának változásaiban kimutatható kontinuitás és változás bemutatása Európa XX. századi történetében;
• a polgári jogok elnyerése és alkalmazása közötti különbség megvilágítása és elemzése. Miért van e fogalmak között különbség?

Háttér

Ennek az órai tevékenységi körnek alapvető célja, hogy megismertessük diákjainkkal azt a történeti folyamatot, amely a XX.században a nők jogi küzdelmeinek elméletét és gyakorlatát alakította ki. Más szóval megtaníthatjuk a diákokat a történeti jelenségek értelmezésére. Azokban az országokban, ahol a nők választójoghoz jutottak, saját tulajdonuk lehetett és elméletileg esélyegyenlőséget biztosítottak számukra a munkában, nem jelentette azt, hogy sorsuk jelentős mértékben javult volna. Ennek gyakran az az oka, hogy a hagyományos társadalomfejlődést kísérő attitűdök és értékrendszerek továbbra is diszkriminatívak maradtak a nőkkel szemben.

A XX.század eleji Európában a nők nem rendelkeztek a férfiakhoz hasonló társadalmi státusszal, s egyfajta „másodosztályú” állampolgárként ki voltak rekesztve a közéletből és a társadalom irányításának színtereiből is. Ugyanakkor elkezdődött egy olyan emancipációs polgári jogi szabadságmozgalom, amelynek az volt a célja, hogy a férfiaknak biztosított állampolgári jogokkal egyenértékű jogokhoz jutassák a nőket. Az egyenlő választójogi küzdelmek tekintélyes befolyású mozgalma alakult ki például Észak-Európában és az ott élő nők hamarabb nyerték el választójogukat, mint Európa délebbi tájain. Az alábbi táblázat áttekintést ad a női választójog elnyerésének időpontjáról:

A fenti információhalmazból számos következtetést vonhatunk le. A diákokat ez alapján megkérhetjük arra, hogy Európa különböző történeti régióit a női polgárjogi szabályozásának szempontjából tekintsék át. Időben is érdemes meghatározni a különböző csomópontokat, például 1918-at vagy 1945-öt. Ugyanakkor kérdéseket fogalmazhatunk meg a különböző társadalmi rendszerekkel, mint például a polgári, a kommunista és a fasiszta rendszerekkel kapcsolatban.

Azt is tudatosítani lehet diákjainkban, hogy azok a nyugat-európai és észak-európai nők, akik a férfiakkal papíron egyenlő jogokat nyertek, nem feltétlenül érvényesíthették ezeket a gyakorlatban. Például a házasságban élő nők a politikai és közélet számos intézményéből továbbra is kívülrekedtek. Dél-Európában a férfiak a családfők, és a XX.század utolsó harmadáig ők adtak engedélyt hivatalosan is arra, hogy feleségeik munkát vállalhassanak. A férfiak döntöttek a lakóhelyről, intézték az ügyeket a közösen szerzett tulajdonnal kapcsolatban és döntöttek feleségük tulajdonáról is.

Európában a nők jogi státuszával kapcsolatban három modell állítható fel:

• az angolszász és északi modell, amely liberális elveken nyugszik;
• a latin, dél-európai modell, melyre erőteljes hatással bír a Code Napoleon, amely kizárta a nőket a közéletből;
• a kommunista, kelet-európai modell.

„mindenki jogosult mindazokhoz a jogokhoz és szabadságokhoz, amelyet a nyilatkozat kinyilvánít, tekintet nélkül faji, nemi és bőrszín alapján történő megkülönböztetésre…”

Ez a nyilatkozat tehát hivatalosan is elismerte, hogy a nőkkel szembeni diszkrimináció megfosztotta őket a polgári jogok egyenértékű gyakorlásától, melyet korábban már elméletben megszereztek. A nyilatkozat 1966-ban két kiegészítéssel gazdagodott, amely leszögezte:

„A szerződő felek rögzítik, hogy a jelen szerződés biztosítja az egyenlő polgári jogok érvényesítését minden nő és férfi számára a politikai és polgári jogok teljes körére, amelyet e szerződés szabályoz.”

Az Európa Tanács, amelyet 1949-ben hoztak létre, az emberi jogok védelme és a béke fenntartása érdekében az 1961-es Európai Szociális Chartájával fogalmazta meg, hogy a nők társadalmi státusza kiemelten fontos az európai stabilitás kontextusában és kitért a munkavállaló nők jogvédelmére is. Ennek megfelelően a 60-as években számos munkaügyi jogszabály született Európa-szerte a nők védelmében.

A 70-es években az ENSZ számos gazdasági és munkavállalói rendelkezést hozott a nők védelmére.

Híres nők a történelemórán: órai tevékenység

Tanulási célkitűzések

Ebben a fejezetben a legfontosabb tanulási célkitűzések az alábbiak:

• Híres női történelmi személyiségek bemutatása és kritikus elemzése a történelemórán;
• Női történelmi személyiségek eredményeinek és sorsának értelmezése szélesebb társadalomtörténeti kontextusban;
• Híres női személyiségek sorsának elemzése, miként alakultak a nőkkel kapcsolatos társadalmi elvárások a XX.században;
• Annak érzékeltetése, hogy a híresség státusza bizonyos fajta társadalmi szelekciót feltételez, és a hírességek megítélése elsősorban mindig társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági kontextusban értelmezhető.

Háttér

A híres női személyiségek történelemórán való bemutatása gyakran problematikus lehet. Gyakran előfordul, hogy a „híres nők” szokatlan privilegizált életpályát futnak be, és az ő láthatóságuk társaik „láthatatlanságával” szemben, amely a női társadalom túlnyomó többségére jellemző, a történelemtanításban csak fokozza a nőkre vonatkozó bizonytalan történelmi ismereteket. Csupán néhány XX. századi híres nő történetére térünk ki a történelemórákon, amivel azt az emplicit feltételezést szolgáljuk - akaratlanul is -, amely szerint ők csak kivételként erősítik a szabályt. Ezeket a csapdákat úgy védhetjük ki eredményesen, hogy a nőtörténetre irányuló történelemtanítást nem korlátozzuk csupán a hírességek életének tárgyalására, hanem figyelmünk kiterjed a híres női személyiségekkel kapcsolatos kritikai elemző szemlélet megismertetésére is. Figyelmet kell szentelnünk arra is, hogy diákjainkkal megértessük, miért éppen az adott személyiségek kerültek reflektorfénybe korukban, miközben mások élete a háttérben szinte észrevétlen maradt. Fontos feltennünk azt a kérdést, hogy mit szimbolizálnak a hírességek (fizikai megjelenés, gazdagság, intellektuális teljesítmény, kulturális értékek) és milyen személyiségvonásokat tulajdonít egy-egy adott korszak a hírességeknek (bátorság, határozottság, vezetői kvalitások, stb.). Mit tanulhatunk a tágabban értelmezett társadalomtörténetről azáltal, hogy megismerjük a híres nők történetét és ezen belül is a társadalom nőkre vonatkozó megítélését.

Ennek megfelelően a híres női személyiségek eredményei, - legyenek azok politikaiak, gazdaságiak vagy kulturálisak, - mindenképpen szélesebb társadalmi kontextusban nyernek megfelelő értelmet. Tegyük fel a kérdést: egy-egy adott korszakban melyek voltak azok a társadalmi, kulturális trendek, amelyek választ adhatnak egy-egy személy híressé válásához? Lehet-e azonosítani bizonyos társadalmi csoportokat, mozgalmakat e hírességek által elért eredmények magyarázatában? A körülmények történeti vizsgálata lehetővé teszi, hogy a diákok megfelelően értelmezhessék mindazokat a korlátokat, korabeli kihívásokat, amelyeket egy-egy történelmi személyiségnek le kellett győzni pályája során. Ennek kapcsán azt is megvilágíthatjuk a történelemórákon a diák számára, hogy a híres női történelmi személyiségek miért alkotnak csupán elenyésző kisebbséget a híres férfi történelmi személyiségek mellett.

A francia Christine Bard műveiben gyakran utal a nemük által kiközösítettek táborára, amikor hírességekről esik szó. Például Jean d’Arc, Greta Garbo, George Sand sorsa kiválóan példázzák azt is, hogy a nemek közötti különbségek hogyan mosódnak össze a különböző történeti periódusokban. Ez a megfontolás ráébresztheti a diákokat arra, hogy megértsék a híres nők között előforduló nagy számú atipikus személyiséget és viselkedésmintát. A diákokat természetesen abban is segíthetjük, hogy kiemelten foglalkozunk olyan női személyiségekkel, akik a nők jogaiért küzdöttek. Ilyen például Simon de Beauvoir és mások, akik az őket követő generációk számára is követendő példaként szolgáltak. A XX. század végén például Margaret Thatcher is hozzájárult egyfajta női modell kialakulásához, ugyanakkor vezető politikusként számos területen rontotta a nők polgári és gazdasági jogait.

Az Internet ebben a témakörben szintén számos területen nyújt hasznos információt.

Tevékenységkör leírása

A diákokat a következő struktúrában megfogalmazott kérdésekkel vezethetik be ebbe a vizsgálódási körbe:

• Milyen sikerei voltak XY híres női történelmi személyiségnek?
• Mennyiben járult hozzá a nők polgári jogainak bővüléséhez?
• Milyen korlátai voltak mozgásterüknek, milyen kihívásokkal kellett szembesülniük?
• Vajon miért válhattak sikeressé és miért emlékezünk rájuk ma is?

A nőábrázolások elemzése: órai tevékenység

Tanulási célkitűzések

Ebben a fejezetben az alábbi tanulási célkitűzéseket tartjuk elsődlegesnek:

• A nőkről alkotott képi ábrázolások elemzése;
• A XX.században előforduló sokrétű női vizuális ábrázolás megismerése és kritikai elemzése;
• A női ábrázolásokban a XX.század folyamán bekövetkezett változások és az erre vonatkozó kontinuitások történelmi elemzése;
• A nőábrázolások felhasználása átfogó történelmi elemzések illusztrálásához;
• E források kritikus és történeti szemléletű felhasználási eszköztárának kialakítása.

Háttér

Ez a tevékenységi kör a XX.század során az Európa-szerte létrehozott vizuális nőábrázolások összegyűjtésére és elemzésére helyezi a hangsúlyt. Ezek az ábrázolási formák megtalálhatók a korabeli tankönyvekben, festményeken, szobrokban, filmeken, női magazinokban, napilapokban, hirdetésekben, vallásos jellegű kiadványokban és számos más egyéb nyomtatott vagy elektronikus formátumú kiadványban.

A diákokat bátorítani kell arra, hogy a képeket tüzetesen elemezzék, és nézzék meg figyelmesen mindegyiket, mielőtt kategorizálni kezdik őket. Mindenképpen fel kell használniuk a képek elemzéséhez háttértudásukat, korábban megszerzett készségeiket egy-egy adott történelmi periódus társadalom vagy személyiség vonatkozásában, ugyanakkor a képek és vizuális ábrázolások korabeli nőkre gyakorolt hatása szintén kiváló órai elemzések tárgya lehet. Amikor képeket, vizuális ábrázolásokat gyűjtünk és elemzünk, a XX. század egészéből fókuszálhatunk az ábrázolásokban fellelhető jellemvonások változatosságára, de a visszatérő elemek kontinuitására is, például a női test ábrázolása kapcsán. A változások - mint amilyen a rövid, illetve hosszú haj, a nadrágviselet - szimbolikusak lehetnek más, társadalomtörténeti jelenségek és a nőkről alkotott vélemények változásának elemzésében is. A nők és férfiak megjelenési, öltözködési formáiban nyomon követhető különbségek és azonosságok olyan értelmezési lehetőségeket kínálnak a történelem tanulója és pedagógusa számára, amelyek a nők és a férfiak közötti kapcsolat XX. századi átalakulásáról is izgalmas vitákat indíthatnak el. Az ábrázolásokban bekövetkezett változások szintén visszatükrözhetik a gazdasági és kulturális elemek átalakulását és térbeli elterjedésükre is következtethetünk, elsősorban a globalizáció korszakában. A képi ábrázolásokat számos eltérő nézőpont alapján rendszerezhetjük. A felsőbb évfolyamok diákjai képesek lehetnek saját kategóriák felállítására az elemzéshez, míg az alsóbb osztályok tanulóinak mi magunk jelölhetjük ki a vizsgálódási pontokat. Az ikonok, szimbólumok fogalma, az idealizált kép, mint fogalom szintén segítheti a diákokat abban, hogy a képi ábrázolásokat rendszerezni tudják, illetve megfelelően tudják értelmezni az ábrázolások keletkezésének körülményeit is. A diákok megvitathatják azt is, hogy kik vagy milyen szervezetek állnak a képi ábrázolások elkészülte mögött, milyen hatalmak befolyásolták egy-egy korszakban a képi ábrázolások formáját és üzenetvilágát, és az is hasznos és tanulságos viták témája lehet, hogy a nők vajon női vagy férfi nézőpontból lettek megörökítve egy-egy adott képen. Felsőbb éves diákoknak feltehető a kérdés, hogy a nők mennyiben szerepelnek „tárgyként” illetve tiszteletre méltó egyéniségként egy-egy vizuális ábrázolásban. Nagyon hasznos, ha minél több vizuális ábrázolás forrását, első megjelenési helyét be tudjuk azonosítani, ez ugyanis megadja a diákoknak azt a segítséget, ami a képek tartalmának elemzéséhez szükséges, és felhívja a figyelmüket a képek alkotóinak korára, az állítólagos megrendelő céljaira, stb. A képek készítésének célját azért érdemes értelmezni a diákokkal, mert az alapja lehet a képek rendszerezésének.

Órai tevékenység

Válasszunk egy képet, amelyet részletesen megvizsgálunk az alábbi szempontok szerint:

• Mit mutat a kép?
• Hogyan ábrázolják a nőt a képen?
• Mi az ábrázolás célja?
• Van-e szimbolikus üzenete a képnek?
• Hogyan segít a kép készítésének a célja megmagyarázni a tartalmat?

Fókuszálhatunk a század különböző évtizedeiben készített képek sokaságára, egy-egy témakörnek megfeleltetve. Átgondoltathatjuk a diákokkal, hogyan változott a nők megjelenése, miben változott a divat, hogyan változtak a beállítások, a fizikai környezet, és vajon mi magyarázza ezeket a változásokat. Készíttessünk kollázst a nők ábrázolásának történeti változásáról a XX. században ! Tanulságos lesz.

Az Internet használata – tinédzserek Európában: órai tevékenység

Tanulási célkitűzések

Ebben a fejezetben a legfontosabbnak ítélt tanulási célkitűzések az alábbiak:

• információcsere Európában élő diákokkal az Interneten keresztül;
• A tizenévesek kulturális különbségeinek vizsgálata Európában, kiemelt figyelemmel a lányok kulturális szokásaira;
• Az identitás kérdéskörének elemzése;
• Előzetes tudás felhasználása, tágabb kontextusban, (kapcsolatok, asszociációk, internetes források és korábbi tananyagok között).

Háttér

Az Internet értékes információszerzési és kommunikációs eszköz az európai iskolák számára. Mielőtt ebbe az órai tevékenységbe belevágnánk, érdemes külföldi iskolákkal is felvenni a kapcsolatot, akik képesek és hajlandók is ebben a témakörben az adatgyűjtésre és az információcserére. Az alábbiakban olyan módszert ajánlunk a pedagógusok figyelmébe, amely az Internet használatát korunk tinédzsereinek mindennapjaiba vezeti el. Természetesen a diákokat előzetesen fel kell készíteni az órára, és világosan meg kell határozni a gyakorlat célját. El kell dönteni, hogy diákjaink elsősorban információgyűjtést vagy pedig elemzést és információcserét folytatnak a témával kapcsolatos különböző kérdéskörök tekintetében, mint amilyen például a divat, a pénz, az iskolai élet, család, stb. Úgy kell összeállítani a kérdéseket, hogy a különböző kulturális sajátosságokkal rendelkező európai diákok hasonló módon tudják azokat értelmezni, ennek megfelelően olyan kereszttantervi megközelítést kell alkalmazni, amely készségeikre és előzetes tudásukra építve felhasználja információs technológiai ismereteiket, történeti, földrajzi, idegen nyelvi és kommunikációs tudásukat. Az információk összegyűjtése után a diákoknak természetesen elemezni kell azokat. Ehhez szükséges őket felvértezni olyan nyelvi készséggel és történeti látásmóddal, amely elvezet a kívánt cél eléréséhez. A diákoknak valószínűleg lesz előzetes tudása arról, hogy a tizenévesek Európa-szerte hogyan élnek és milyen különbségek lehetnek az egyes országok között. Például a gazdasági környezet, a bevándorlás hatása, az etnikai összetétel, vallási megosztottság, mind mind fontosak lehetnek egy adott európai ország tinédzserkultúrájának elemzéséhez. Az összegyűjtött információ a fiatalok identitásának vizsgálatára is alkalmas. A diákok összehasonlíthatják a különböző identitások relatív súlyát, saját kulturális tapasztalataik vizsgálatában, például azt a kérdéskört, hogy egy-egy fiú vagy lány viselkedését, értékrendjét mi határozza meg elsődlegesen: neme, vallása, társadalmi hovatartozása? Feltehető olyan kérdés is, hogy a lányok milyen hatást gyakorolnak a tinédzserkultúrára egy-egy adott társadalomban? Az identitások egymásra hatása is tanulságos vizsgálat terepe lehet. Mennyiben hatnak például az etnikai és vallási identitások a nemi identitás kialakulására a különböző országokban? Ebben az órai gyakorlatban arra kapunk lehetőséget, hogy a jelen megértéséhez számos történetileg meghatározott kulturális társadalmi tényezőt is elemezzünk.

Panoráma a múltra – nők és a történelmi változások: órai tevékenység

Tanulási célkitűzések

Ebben a fejezetben az alábbi tanulási célkitűzéseket fogalmazzuk meg elsődlegesen:

• A nők életében bekövetkező változások és az abban megfigyelhető kontinuitás elemeinek vizsgálata történeti perspektívában;
• A nők különböző életterületei közötti kapcsolatok vizsgálata;
• A változások fontosságáról alkotott önálló vélemény kialakítása a történelemórán.

Háttér

Ez az órai tevékenységi forma a XX.században bekövetkezett történeti változásokra és a változások közötti kapcsolatrendszerre hívja fel a figyelmet. Vegyük például, hogy mennyiben változtatta meg a nők életét az a korszak, amely a háborúkban kezdődött és békeidőben végződött ! Hogyan hatottak az 1945. utáni technológiai változások az 1950-es években a nők háztartási munkájára, hogyan befolyásolták a háborús élmények az európai nők sorsát a békeidőkben?

Az alábbi területeket ajánljuk órai feldolgozásra: nemzetközi események, munka, technológiai változások, szabadidő, nemzeti politizálás, népesedési folyamatok és társadalmi struktúra, családi élet és egészségügy. A diákok korától, készségeitől és előzetes tudásától függően ezeken az órákon a XX. század különböző periódusait érdemes elemezni a változás mint jelenség szempontjából, akár három-négy évtizedes, vagy még nagyobb távlaton keresztül. Ezt a tevékenységi formát összefoglaló, értékelő, elemző órákra ajánljuk abból a célból, hogy átfogóan elemezhessük a nők történetét a XX. század folyamán.

Tevékenység

A diákokat szervezzük kis kutatócsoportokká, a felsorolt témakörökben vitassák meg a XX. századi európai történelem különböző aspektusait.

Minden csoport számoljon be előzetes felkészülés alapján, az egész osztály előtt a feldolgozott forrásokról és azokból levont következtetésekről. Ez a gyakorlat magába foglalja a történeti források szelektálását, értelmezését és szabatosan megfogalmazott gondolatok közlését teszi szükségessé. A megvitatott főbb kérdéskörök az alábbi, 3.számú táblázatban foglaltak szerint is csoportosíthatók. Ezt a táblázatot arra is felhasználhatjuk, hogy a különböző témaköröket adott szempontok alapján megfeleltetjük egymással, és a történeti változások kapcsolódási pontjait ezáltal világossá tehetjük a diákok számára. Például a II. világháború utáni európai gazdaság robbanásszerű növekedést produkált, ennek eredményeként a különböző európai kormányok aktívan kampányoltak a nők munkavállalása mellett. Ennek következtében széles társadalmi mozgalom bontakozott ki az egyenlő bérezés alkalmazása mellett és ez megalapozta a nők polgári mozgalmainak egyik alapkövetelését. A családos nők egyre növekvő munkavállalása azt eredményezte, hogy nőtt a szociális ellátórendszer, elsősorban a kis gyermekek bölcsődei és óvodai ellátórendszere. A diákok számára feltehető az a kérdés, hogy ezek a változások mennyiben hatottak a nők társadalmi pozícióinak változására. Vajon profitáltak-e ezekből a változásokból a nők, vagy vesztesek maradtak? Mennyiben lehet a nőket a háború után is hátrányos helyzetűnek tekinteni? Mely női csoportok tudtak előrelépni a társadalmi ranglétrán és melyek nem? Érdemes az okokat is megadni.

A nők és a történelmi változások a XX.században

Megjegyzés: Ezt a táblázatot tetszés szerint gazdagíthatjuk különböző elemzések céljára; ide sorolható az oktatás, a sport és más területek elemzése is.

Vitatott történeti kérdések a történelemórán

Meggyőződésünk, hogy a nőtörténet alaposabb tanulmányozása számos ellentmondást fed fel a legtöbb európai történelemórán a korábbi történelemtanítással kapcsolatban és a történelemszemlélet egészével összefüggésben. Ez azért van így, mert a nőkről szóló történelemtanítás a múltban és a jelenben is aktuális kérdéseket vet fel a nők jelenkori társadalmi pozícióival kapcsolatban. Attól függően, hogy a múltban milyen kontextusban vizsgáljuk a nők helyzetét, számos előfeltevést és sztereotípiát bolygatunk meg diákjainkban a nők jelenlegi megítélésével kapcsolatban is. Az itt következő órai tevékenység arra készíti fel a tanulókat, hogy megtanulják kifejezni érzéseiket, véleményüket ezzel a témával kapcsolatban, még az érzékeny, vitatott kérdések tekintetében is. Ugyanakkor ez a gyakorlat arra is kondicionálja majd őket, hogy a tanárral folytatott diskurzusban nézeteiket világosan kifejthessék. Figyelni kell arra, hogy az egész osztályt mozgósító viták során a diákok kifejthessék saját véleményüket a társadalom és a nők kapcsolatáról. Ehhez az órai tevékenységhez mindenkinek érdemes kérdőíveket készíteni, amelyeket 1-5-ig megsorszámozunk és nagy méretben elkészítve elhelyezünk az osztály falára. Ahhoz, hogy a tevékenységet sikeresen elvégezzük, az alábbiakra van szükségünk:

• kérdőívekre, amelyeket a diákoknak kell kitölteni név nélkül. Amikor a diákok elkészültek, összehajtják a kérdőíveket, kicserélik ezeket valaki mással anélkül, hogy egymásra néznének, vagy hogy tudnák, éppen ki kapja ezeket. Ezt a cserét addig ismételjék a gyerekek egymás közt, amíg biztossá válik, hogy senki nem tudja, hogy ki kinek a kérdőívét tartja a kezében. Ezután a diákokat megkérjük, hogy nyissák ki a kérdőíveket és az eredményeket rögzítsék az osztály falán elhelyezett értékelési lapokon. Azokra a válaszokra, amelyek egyik kategóriába sem illenek, külön értékelési lapra kerülnek, végül az eredményeket az osztály közösen vitassa meg!

A kérdőív

Az alábbi kérdések csupán példaként szolgálnak, amelyek önálló adaptáció alapját és nyersanyagát adják a pedagógus sajátos tanítási céljainak megfelelően.

4. sz. táblázat: Vélemények áttekintése