Az Európa Tanácsot 1949-ben azzal a céllal hozták létre, hogy az európai parlamentáris demokráciák együttműködése szorosabbá váljon. Ez a szervezet a legrégebbi európai, politikai tömörülés és jelenleg 45 állam a tagja, amelyek közül 15 az Európai Unió tagállama is egyben. Az Európa Tanács Európa legszélesebb körű kormányközi és interparlamentáris szervezete, székhelye Strasbourgban található.
Az Európa Tanács szervezet legfontosabb feladatkörei az alábbi területek:
Az Európai Kulturális Egyezményt 1954-ben írták alá egy szerződés keretében. Ezt a nemzetközi szerződést azok az államok is aláírhatják, amelyek nem tagállamai az Európa Tanácsnak, ezáltal jogosulttá válnak az Európa Tanács oktatási, kulturális, sport és ifjúságpolitikai programjaiban való részvételre. Az Európai Kulturális Egyezményt az Európa Tanács valamennyi tagja aláírta.
A Kulturális Együttműködési Tanács (CDCC) felelős az Európa Tanács oktatási és kulturális munkálatainak összehangolásáért. E testület négy bizottságban végzi munkáját: az Oktatási Bizottságban, a Felsőoktatási és Kutatásfejlesztési Bizottságban, a Kulturális Bizottságban és a Kulturális Örökség Bizottságában. Ezek a bizottságok teszik lehetővé, hogy a Kulturális Együttműködési Tanács (CDCC) elvégezhesse teendőit az Európai Kulturális Konvenció szellemében. Ugyancsak szoros együttműködés valósul meg a Kulturális Együttműködési Tanács és az európai miniszterek oktatásért, kultúráért és kulturális örökségért felelős állandó konferenciáinak keretében.
A Kulturális Együttműködési Tanács (CDCC) programjaiban az Európa Tanács a legfontosabb célkitűzéseit valósítja meg:
Az Európai Kulturális Együttműködés Tanácsának oktatási programjai közoktatási és felsőoktatási területre egyaránt kiterjednek. Jelenleg a közoktatási együttműködési programok kiemelt figyelmet szentelnek a demokratikus társadalomismeret, a történelemtanítás, az idegen nyelvek oktatása, az iskolák közötti partnerkapcsolatok és csereprogramok kialakítása, az oktatáspolitika fejlesztése, a pedagógusképzés, valamint a közép- és kelet-európai közoktatási és felsőoktatási reformok területén. További kiemelt együttműködési területek a felsőfokú oklevelek és iskolai végzettségek, szakképesítések kölcsönös elismertetése, az élethosszig tartó tanulás, a társadalmi kohézió, az európai demokratikus társadalomismeret-oktatás kialakítása és a társadalomtudományok, valamint a társadalmi reformok erősítése.