18. fejezet

A történelemkönyvek értékelése

Az iskolában tanított történelem nem kizárólag a történészek, tanárok, tankönyvírók és kiadók ügye. Sokkal inkább nevezhető tág értelemben vett közkincsnek. A politikusok, érdekérvényesítő csoportok, etnikai és nyelvi kisebbségek, valamint általában a szülők gyakran úgy érzik, hogy joguk van beleszólni a történelem tananyagába és tanítási módszereibe. A matematika, fizika vagy földrajz oktatásával kapcsolatban sokkal ritkább az ilyen igény. Ebben az értelemben a történelemkönyvek közkincsnek számítanak. Az adott országban, illetve a szomszédos országokban élőknek joguk van beleszólni ezeknek a könyveknek a tartalmába, a könyvek kifejezett és burkolt üzeneteibe, a szöveg által sugalmazott feltételezésekbe, az illusztrációkba és a forrásanyagokba. Ugyanígy szóvá tehetik, hogy milyen anyagokat vettek be a szövegbe és milyen anyagokat hagytak ki, hogy megfelelő-e az írók által alkalmazott stílus és még olyan gyakorlati kérdésekbe is, mint az ár, az ár-érték arány és az elérhetőség.

Milyen kérdéseket kell feltenni egy tankönyv minősítésénél, mielőtt döntünk a megvásárlásáról és felhasználásáról? Ez a rövid fejezet gondolatébresztő céllal készült. Nem áll szándékunkban határozott választ adni arra a kérdésre „milyen egy jó történelemkönyv?”. Sőt pontosan azt feltételezzük, hogy a válasz eltérő a különböző oktatási rendszerekben, s ezért minden olyan próbálkozás, amely határozott, egyértelmű választ próbál adni túlságosan általánosító. Természetesen vannak olyan pedagógiai elvek és szempontok, amelyek mindig alkalmazhatók, de ezek önmagukban nem biztosítják, hogy egy adott tankönyv minden helyzetben megfelel. Nagyon fontos az a szempont is, hogy a tankönyvet milyen környezetben írták, publikálták, forgalmazták, vásárolták és használják fel. Ezért az alábbi értékeléssel kapcsolatos kérdéseket három kategóriába csoportosítottuk. Az első a történelemkönyv tartalmának és pedagógiájának értékelése. A második a tankönyv belső kvalitásainak vizsgálata (és ez valószínűleg független attól, hogy mely országban publikálják és használják a tankönyvet, miről szól a tankönyv, milyen korú és milyen képességű diákok részére íródott a tankönyv) Végül azok a külső tényezők, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a tankönyv megírásához, publikálásához és felhasználásához, mégis hatással vannak a folyamatokra.

A történelemkönyvek tartalmának és pedagógiájának értékelése

A történelemtanárok és a tankönyveket vizsgáló bizottságok bizonyos mértékig megvizsgálják a könyveket mielőtt döntenek annak alkalmasságáról. Mások áttekintik a kérdések megválaszolásához szükséges bizonyítékokat, és két-három téma feldolgozását alaposabban megvizsgálják. Átnéznek továbbá néhány véletlenszerűen kiválasztott feladatot, és összeállítanak néhány egyszerű listát (például a tárgyalt témák listáját, amelyet összehasonlítanak a történelmi tananyagban foglalt témák listájával, vagy megállapítják, hogy különböző témákkal milyen terjedelemben foglalkozik a könyv, stb.)

Tartalom

  1. Mely történelmi korról vagy korokról szól? Ezek a korszakok pontosan megfelelnek-e a tananyaggal kapcsolatos elveknek? Van-e olyan hiányosság, amelyet más tankönyvekkel vagy oktatási anyagokkal kell pótolni?
  2. Milyen a könyv szerkezete, és milyen sorrendiséget követ? A tankönyv viszonylag átfogó kronológiáját adja egy hosszabb időszaknak? Vagy inkább válogatás jellegű? A nemzeti, regionális, európai vagy világtörténelmi eseményekre koncentrál (például az antik idők, a középkor, a felfedezések kora, a XIX. századi Európa, a hidegháború)? Esetleg átfogó történelmi témákkal, fejleményekkel foglalkozik (például Európa kereszténnyé válása, a nemzetállamok kialakulása, az iparosodás, az imperializmus és a gyarmatosítást, stb.)?
  3. A tankönyv tartalmának szerkezete összhangban van-e a történelem tananyag szerkezetével?
  4. Hány oldalt szentel a tankönyv az egyes periódusoknak, és ez megfelel-e a hivatalos tantervi követelményeknek?
  5. Milyen hangsúlyt kapnak a tankönyvben a történelem politikai, diplomáciai, gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásai? Változnak-e koronként ezek a hangsúlyok? A tankönyvben megjelenített hangsúlyok megfelelnek-e a hivatalos történelem tananyag súlyainak, vagy kiegészítik azt?
  6. A tankönyv elsősorban a nemzeti történelmet, regionális történelmet, az európai történelmet, a globális történelmet vagy ezek kombinációját helyezi előtérbe? Ez a megközelítés megfelel a hivatalos történelem tananyag hangsúlyainak vagy kiegészíti azt?
  7. Ha a tankönyv foglalkozik a regionális, európai vagy világtörténelemmel akkor milyen szempontból teszi azt? Például a tankönyv inkább nemzeti szempontok alapján elemzi az európai vagy regionális történelmet? Elsősorban eurocentrikus perspektívából láttatja a világtörténelmet? Nyugati nézőpontból mutatja be a kelet-európai eseményeket és fejleményeket, vagy fordítva?
  8. A nemzeti történelem tárgyalásánál figyelembe veszi-e azt is, hogy más országok és népek hogyan látják az adott eseményeket és fejleményeket?
  9. Ha a tankönyv alapvetően az európai történelemmel foglalkozik, akkor a szöveg hogyan definiálja Európát? Tartalmazza Nyugat, Közép- és Kelet Európát is vagy csak egy régiót? A közös kulturális örökséget helyezi középpontba, vagy azokat a tényezőket, amelyek inkább a különbözőségeket hangsúlyozzák?
  10. Van-e jelentősége azoknak a témáknak, eseményeknek, csoportoknak, dimenzióknak, szempontoknak, amelyek kimaradtak a szövegből, illusztrációkból, forrásanyagokból, értékelési feladatokból? Van-e burkolt üzenete ezeknek a kihagyásoknak?

Pedagógiai módszerek

  1. Milyen előzetes ismeretekre van szüksége a diáknak ahhoz, hogy hatékonyan tudja használni a tankönyvet?
  2. Milyen készségek szükségesek ahhoz, hogy a diák értelmezni tudja a forrásanyagokat, és el tudja végezni a tankönyv elején található értékelő feladatokat?
  3. Munkafüzetként és tankönyvként egyaránt használható? (Tartalmazza a forrásanyagot, a feladatokat és a narratív szöveget is?) Ha igen, milyen egyéb elemeket tartalmaz, és milyen szerkezetben? Például a forrásanyagok és egyéb oktatási segédletek a fejezetek végén találhatók vagy a könyv legvégén? (a különböző elemek elhelyezésének abban van jelentősége, hogy a tanár és a diák hogyan használja a tankönyvet.)
  4. Ha a tankönyv tartalmaz feladatokat, kérdéseket, értékelő gyakorlatokat, akkor mi ezeknek a funkciója? Elsősorban annak ellenőrzésére szolgálnak, hogy a diák vissza tud-e emlékezni a szövegben foglalt információkra? Vagy lehetőséget ad a diáknak arra, hogy a történelmi bizonyítékokat kritikusan vizsgálja meg, felismerje azt, hogy ugyanaz a bizonyíték többféle értelmezésre is lehetőséget ad, értékelje a különböző történelmi bizonyítékok forrásainak valószínűsíthető részlehajlását, bátorítást ad némi független történelmi kutatásra, stb.?
  5. Van-e lehetősége a diáknak annak kiderítésére, hogy a bizonyítékok kiválasztása, a rendelkezésre álló források, és az egyes történészek saját értékrendje hogyan befolyásolja az események értékelését, értelmezését?
  6. Hogyan igazodnak az illusztrációk, fotók, térképek és diagrammok a szöveghez? Megvilágítják és alátámasztják a szöveget? Rámutatnak az összefüggésekre, vagy csak az a feladatuk, hogy tördeljék a szöveget, és érdekesebbé tegyék az adott oldalt?
  7. Az egyes fejezetek előtt található-e rövid összefoglaló? Ha igen, mi ezek funkciója? Egyszerűen összefoglalják, hogy miről szól a következő fejezet, vagy rámutatnak az összefüggésekre, és a fejezetben részletezett gondolatokra, koncepciókra?
  8. Megismerteti a tankönyv a diákokkal az alapvető történelmi elgondolásokat, például a kontinuitás és változás, centralizáció és fregmentáció, fejlődés és romlás, evolúció és revolúció fogalmaival?
  9. Megpróbálja a tankönyv bevonni a diákot a történelmi eseményekbe, fejleményekbe? Például megpróbálja nemcsak azt bemutatni, hogy az emberek hogyan élték meg az eseményeket és fejleményeket, hanem azt is, hogy milyen lehetőségeik voltak egy adott időpontban, és mennyire volt meghatározó számukra saját múltjuk?
  10. Hogyan mutatja be a tankönyv a történelmi folyamatokat?
  11. Hogyan fejleszti a tankönyv a diák kronológiai érzékét, különösen, ha a tankönyvben tárgyalt témák nem időrendi sorrendbe állnak?
  12. Lehetőséget ad-e a tankönyv a diáknak összehasonlításra, például két vagy több ország, régió eseményeinek, fejleményeinek összehasonlítására? Esetleg úgy késztet ugyanerre, hogy megmutatja a hasonlóságot két vagy több ország vagy régió történelmi eseményei között? Vagy azt mutatja be, hogy a nemzeti eseményeket hogyan befolyásolták külső tényezők? Esetleg bemutatja a kultúrák egymásra gyakorolt hatását?

A történelemkönyvek belső kvalitásai

Az alábbi kérdésekre úgy tudunk válaszolni, hogy beleolvasunk a szövegbe, néhány bekezdést pedig véletlenszerűen kiválasztunk, és bizonyos mélységig elemzünk.

  1. A szöveg és az egyéb elemek (illusztrációk, térképek, statisztikai táblázatok, hivatalos dokumentumokból származó szemelvények, levelek, szemléltető képek, feladatok, kérdések, értékelési gyakorlatok, stb.) közötti egyensúly megfelel-e a célközönség életkorának és képességének? Általában igaz, hogy a fiatalabb és rosszabb képességű diákok jobban szeretik azokat a tankönyveket, amelyekben kevesebb a szöveg, és több a kép. Azt is figyelembe kell venni, hogy minél több forrásanyagot kell a diákoknak felhasználniuk, annál nehezebbnek találják a feladatot.
  2. Van-e példa arra, hogy a történelmi események vagy fejlemények magyarázata egyoldalú, leegyszerűsített?
  3. Az események többféle értelmezését kínálja-e (többféle szempont megjelenítése)?
  4. Előítéletes-e a szöveg? Meg kell vizsgálni a nemzetközi kapcsolatokkal, a szomszédos országokkal, háborúkkal, a gyarmatok történetével foglalkozó részeket. Ezután véletlenszerűen meg kell nézni néhány hozzá kapcsolódó képet, festményt, fotót. Meg kell vizsgálni, hogy hogyan jeleníti meg a szöveg a nemzeti hősöket, ezután meg kell állapítani, hogy van-e bizonyíték az alábbiakra:
  5. Hogyan mutatja be a tankönyv a múltat? A jelen a múlt eseményeinek elkerülhetetlen következményeként jelenik meg? A tankönyv úgy ábrázolja a történelmet, mint ami „a haladás győzelmes menetelése”?
  6. Azt várja el a diáktól, hogy a történelmet tudományágnak tekintse?
  7. Várható-e, hogy a tankönyv felkelti a diákok érdeklődését a tárgy és a múlt iránt?
  8. Tükrözi a tankönyv anyaga a legújabb történelmi kutatásokat, és a jelenlegi történészek gondolkodásmódját?
  9. A szöveg stílusa megfelel azon diákok korának és képességének, akik részére a tankönyv íródott? Válasszunk ki véletlenszerűen néhány bekezdést, és ellenőrizzük a mondatok hosszúságát, a magyarázattal ki nem egészített szakszavak alkalmazását, hogy a szöveg elsősorban passzív vagy aktív igeidőket alkalmaz, stb. Sem a túl bonyolult, sem a túl egyszerű szöveg nem megfelelő. A szövegnek olvasmányosnak kell lennie, de segítenie kell a diákot abban is, hogy a követelményeknek megfelelő írásbeli stílust tudjon kialakítani.

Külső tényezők a történelemkönyvek értékelésénél

A kérdések megválaszolásához szükséges információk jó részét megszerezhetjük, ha rápillantunk a könyv borítójára, megnézzük a bevezetőt vagy az előszót, és kicsit belelapozunk a könyvbe. Segítenek a kiadótól származó reklámanyagok is.

  1. Mikor adták ki a tankönyvet először? Ebből következtethetünk arra, hogy milyen politikai körülmények között írták és engedélyezték a könyvet. Az is tudható, hogy a tartalom és a módszer mennyire modern (a kiadás dátuma mintegy két évvel szokta követni a kézirat leadásának dátumát). Ez különösen fontos lehet, ha a tankönyv a közelmúlt nemzeti és regionális fejleményeivel foglalkozik.
  2. A szerző egyértelmű bizonyítékát adja annak, hogy tisztában van a jelenlegi oktatási gyakorlattal? Ez persze nem azonos a történelemtanári gyakorlattal. Némely elméleti történész a kiadók segítségével nagyon jól ismeri az oktatási gyakorlatot; és vannak olyan tankönyvet író történelemtanárok, akik nem ismerik a jelenlegi gyakorlatot.
  3. Tesztelték-e, a könyvet tanárokkal és diákokkal?
  4. Meghatároz-e a könyv egy bizonyos célközönséget (például életkort, képességet, iskolatípust, tanfolyamtípust vagy vizsgatípust)?
  5. A bevezetésben vagy előszóban szerepel-e az író célja vagy célkitűzése?
  6. Szükség van-e kiegészítő anyagokra a vonatkozó történelmi tananyag követelményeinek teljesítéséhez?
  7. Következetes-e a kivitelezés minősége (elrendezés, színek alkalmazása, tipográfia, stb.)?
  8. Alkalmas-e a tankönyv mindennapos órai használatra?
  9. Megéri-e az árát? Összehasonlítható-e a hasonló árkategóriában jelenleg kapható más tankönyvekkel? Megfelelőnek tekinthető-e az ár?