Az Internet tanítási és tanulási eszközként is gyorsan elterjedt a történelemtanárok körében. Legnagyobb erőssége abba áll, hogy az Interneten található tartalmakat folyamatosan frissítik viszonylag alacsony költséggel és az információt digitalizálják. Ennek következtében a szöveg, a képek és a hangok is letölthetőkké válnak, illetve átemelhetők egy-egy iskola saját honlapjára. A hagyományos történelemtankönyvekkel szemben az Internet a diákok minden korábbi lehetőséget felülmúlóan hatalmas mennyiségű elsődleges és másodlagos történeti forrásokat varázsol a történelemtanár és a diákok asztalára.
E hatalmas adatmennyiség elérhetősége lehetőséget teremt a diáknak és a pedagógusnak arra, hogy a történész mesterségének építőköveit önállóan fedezhesse fel. Az Internet hatékony használata szisztematikus, rendszerezett stratégiai keresőkészséget és jó kérdező készséget feltételez. A szörföző kutató számára világosan meg kell különböztetni az elsődleges és másodlagos történeti forrásokat. Minden, történeti portálon található forrást ellenőrizni kell megbízhatóságuk, hitelességük szempontjából. Érdemes e forrásokat ellenőrizni más források összevetésével is. Az előítéletek, torzítások kiszűrése kiemelt figyelmet érdemel az internetes adatgyűjtés során is. Az Internet használóinak tudatában kell lenni, hogy mi az ami hiányzik egy-egy adott történeti portálról. Az Internetet használó történelemtanárok és diákok ugyanazokat az eszközöket használják, mintha levéltárban dolgoznának vagy szemtanúkkal beszélnének egy-egy történeti esemény kapcsán. Az Internet mindennél érzékletesebben tükrözi azt a pluralizmust, sokszínűséget, amely a jelenkortörténet kutatását és tanulmányozását jellemzi. A XX. század története ma már nem a professzionális történész privilegizált vadászterülete, az a történelem, amelyet a történészek és levéltárosok megírtak, kiegészül az újságírók, a média producerei, filmkészítők, rendezők, fotográfusok, szépírók valamint a számtalan kormányzati és civil szervezet képviselőinek múltértelmezésével. A történelem ma már a közvélemény terméke és alkotása is. A múlt feldolgozása közös, társadalmi alkotás, amely az Internet révén fontos műhelyt, új terepet nyer.
Ha rákattintunk a legnagyobb kereső portálokra az Interneten (Yahoo vagy Alta Vista) és beütjük néhány XX. századi jelentős történelmi esemény elnevezését, gyorsan szembesülünk azzal a ténnyel, amit az előbbiekben leírtunk. E múltfeldolgozások jelentős részét nem érhetnénk el más módon, hiszen a könyvkiadók biztosan nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással mindezen vélemények hagyományos nyomdai kiadására. Ugyanakkor annak tudatában, hogy e rendkívül sokszínű múltértelmezés ingyenesen és szabadon elérhető az Interneten, jó lehetőség kínálkozik a történész, a történelemtanár és a diák számára, hogy elsősorban a mindennapi életre, mikrotörténetre vonatkozó forrásokat és megállapításokat gyűjtsön. Az Internet használata kapcsán nem szabad megfeledkezni arról, hogy számos kifejezetten félrevezető, dezinformatív vagy propaganda ízű információ is szabadon felkerül a világhálóra. Elkerülhetetlen, hogy a történelem kutatója ne találkozzon náci, fasiszta propaganda honlapokkal ha a XX. századi történelem különböző forrásai kulcsszavait beüti (például „nácizmus”, „fasizmus”, „Holocaust,” „tömeggyilkosság”, „kolonializmus” stb). Vannak olyan iskolák, melyekben a pedagógusok folyamatosan értékelik a leghasználhatóbb történelmi, tematikus portálokat, ezeket külön kigyűjtik diákjaik számára és ezeket ajánlják önálló kutatásra, otthoni önálló feladatok elvégzésére. Mások az órai felkészüléshez használják az Internetet, otthon letöltik a számukra lényeges oldalakat, kinyomtatják diákjaik számára, hogy a lehető legkönnyebben és a lehető leggyorsabban beépíthessék őket a tanulási folyamatba. Jellemző kritika az Internettel kapcsolatban az, hogy a legtöbb kereső-gép amerikai tulajdonban van illetve amerikai egyetemek archívumaihoz kötődik. Ennek következtében a XX. századra adott keresési kérdésekre nagyon gyakran csupán amerikai nézőpontú válaszok érkeznek. Figyelnünk kell arra, hogy európai kereső rendszereket is használjunk.
E fejezet kiemelt céljai a következők:
Az Internet lehetséges felhasználása a történelemtanításban
Bár az Internetnek jelentős potenciális felhasználási lehetőségei vannak a távoktatásban és pedagógus továbbképzésben is, ebben az alfejezetben alapvetően kiemelt célcsoporttal foglalkozunk: a történelemtanárokkal és a 14-18 év közötti középiskolás tanulókkal.
A történelemtanár
Számos pedagógiai lehetőség nyílik a történelemtanárok számára az Internet használatával. Egyrészt saját tanítási eszközeiket tudják hatékony módon kiegészíteni újabb forrásokkal, tanítási módszerekkel, mégpedig azáltal, hogy a világhálóra feltöltött szöveges, képi és grafikus forrásokat letölthetik saját személyi számítógépükre. Azáltal, hogy történeti adatbázisokhoz, virtuális levéltárakhoz, szakfolyóiratokhoz, elektronikus publikációkhoz juthatunk hozzá, folyamatosan frissíthetjük tudásunkat egy-egy korszakkal kapcsolatban. Rengeteg történelem tanszék létezik a világon különböző felsőoktatási intézményekben, amelyek tudományos publikációikat azonnal megjelenítik a világhálón. Bár ebben a tevékenységben az európai egyetemek és főiskolák némi elmaradást mutatnak amerikai versenytársaikhoz képest, folyamatosan nő azoknak az európai történettudományi konferenciáknak az aránya, ahol a publikáció az Interneten megelőzi a nyomtatott konferencia-kötetek megjelenését. Számos történelemtanár készít önálló weboldalt, amelyeken saját jegyzeteiket, tanítási módszertani segédleteiket publikálják, osztják meg diákjaikkal, kiegészítve általuk hasznosnak vélt és kipróbált digitális történeti portálok anyagával. Ezek egyik legfontosabb előnye, hogy rugalmas módon fejleszthetők, könnyen elérhetővé tehetők a középiskolai diákok számára és jelentős mértékben kiegészíthetik a hagyományos tankönyvekben megjelenített anyagot. A digitális kommunikációs eszközök szintén nagyon hasznosnak bizonyulhatnak a történelemtanár számára, hiszen folyamatos kapcsolattételre biztosítanak lehetőséget kollégáikhoz, hogy megosszák tapasztalataikat, óravázlataikat, tanítási anyagaikat és hogy közös együttműködési projekteket tervezhessenek. A kommunikációs technológia hatékony eszköz lehet korábban kialakított kapcsolatok ápolására, többek között történelemtanári egyesületekben való aktív részvételre, ugyanakkor ösztönöz arra is, hogy saját tudásunkat megosszuk partnereinkkel. Ennek legelterjedtebb eszköze az elektronikus levelezés, amely szöveges, képi, grafikai és akár mozgó hang- és képanyag továbbítására is alkalmas. A levelezőrendszerek alkalmasak arra is, hogy tematikus levelezési listákban, vitacsoportokban vegyünk részt, kérdéseinket általunk kijelölt szakértői körben is megvitathassuk.
Jól használhatók az internetes konferenciák, fórumok kínálta szolgáltatások is, amelynek pusztán az előfeltétele, hogy egy internetes információcserére és virtuális konferenciára azonos szoftverrel és számítógépes kapacitással rendelkezzenek a résztvevők. Az úgynevezett elektronikus hírlevelek és hirdetőtáblák, faliújságok különböző történeti témák köré csoportosítva szintén nagyon elterjedtek a világhálón. Ezekről letölthetők a legújabb történettudományi eredmények és ezekhez kapcsolódó virtuális és hagyományos publikációk. Végül kiemelendő, hogy az internet és az elektronikus levelezés eszközrendszere megkönnyíti a diákok számára olyan együttműködési projektek létrehozását, amelyekhez a történelemtanár a különböző történeti források adatbázisát rendelheti. Számos európai léptékű együttműködési projekt született az elmúlt években, amelyek kezdetben hagyományos postai kommunikáció útján, később egyre inkább elektronikus levelezés csatornáin épültek ki.
A diákok
A diákok számára az Internet az önálló tanulás hatékony eszközét jelenti. Abban az esetben is, amikor a tanár előre letölti elemzésre az Internetről a különböző forrásokat, lehetőség van interaktív és tanulóközpontú tanulási formák kialakítására. A diákokat motiválja az Interneten kínálkozó linkek hihetetlen bősége, az ezeken található dokumentumforrások, adatbázisok vonzereje. Sok tekintetben az Internet nyitja fel a tantárgyat önálló kutatási, aktív tanulási értelemben, tágítva a diákok horizontját és növelve aktív tanulási készségüket. Fontos megjegyezni, hogy szemben a legtöbb történelemtanítási eszközzel, amellyel az iskolában találkozunk, a legtöbb internetes oldalt nem feleltették meg, s nem igazították megadott tanulási szintekhez. Léteznek ugyan kifejezetten középiskolai diákok számára használható weboldalak, de ezek gyakran csupán olyan portálok részei, amelyek számos oldalt tartalmaznak egyetemisták és professzionális kutatók számára is. Amikor a középiskolai diák az Interneten szörföz, semmi sem állíthatja meg őt abban, hogy a legkülönbözőbb típusú adatforrásokhoz hozzáférjen. Szó volt már arról, hogy a XX. század történetét tanulmányozó diákok számára fontos, hogy áttekintést kapjanak a század egészéről, mégpedig olyan értelmezési keretet kialakítva maguknak, amelyben az egyes események és történeti folyamatok közötti kapcsolatrendszer, valamint az ezeket mozgató rugók egyaránt érzékelhetővé, láthatóvá válnak. Az áttekintés igénye azt jelenti, hogy a történeti eseményeket szélesebb kontextusban is értelmezni kell. Egy-egy eseményt kronológiai kontextusban, szélesebb társadalmi és gazdasági háttérben kell elhelyezni, figyelembe véve azt, hogy az események párhuzamosan is zajlanak a történelemben, mint ahogy ez napjainkban is megfigyelhető a napi gazdasági, politikai tudósítások tükrében. Az évszázadra, mint időegységre kiterjedő áttekintés segíti a diákokat abban, hogy rendszerezzék a történeti eseményeket és megfeleltessék őket egymással. Számos olyan tematikus portál létezik, amely a diákok átfogó történetszemléletének kialakulását segíti, alapvetően időszalagok és ezekhez kapcsolódó kommentárok és internetes linkek felhasználásával. Erre az internetes műfajra jó példa a http://www.hyperhistory.com című honlap, amely az úgynevezett „hiperhistória” műfajába vezet be minket. A „hiperhistória” párhuzamos időszalagokat közöl a világ és Európa különböző történeti régióit illetően, jól áttekinthető szinteket alkalmazva, amely lehetővé teszi a felhasználó számára egy-egy eseménysor megfeleltetését különböző személyiségekkel a politika, társadalom és kulturális történelem fejezeteivel.
Az Internet az európai XX. századi történelem sokszínűségét is kiválóan illusztrálja. Számos angol, francia, német és kisebb nemzeti nyelven szerkesztett oktatási honlap jött létre az elmúlt évtizedben, amelyekre példa a Német Történeti Múzeum, valamint a francia hadtörténeti archívum tematikus honlapja, ezek címe: http://www.dhm.de és a http://www.ina.fr//Archives/Guerre . Olyan weboldalak is léteznek, amelyek az Alta Vista fordító szolgáltatásait is felhasználják. Ez 6 különböző nyelven (jelenleg angol, francia, német, olasz, portugál és spanyol) teszi lehetővé a tematikus keresést a világhálón. Az Internet hatalmas adatbázisai segítségével kiválóan alkalmas a többszempontú, multiperspektív történelemszemlélet kialakítására is a XX. század történetével kapcsolatban.
Európa jelenlegi helyzetének történeti magyarázata csak a magabiztos kronológiai áttekintőképesség révén valósítható meg sikerrel. Ehhez szintén számos internetes forrás áll rendelkezésre a világháborúk történetével, a nőtörténettel, többek között a Balkán történetével kapcsolatban. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a kronológiák nem feltétlenül magyarázzák meg, hogy egy-egy eseménysor miért és miért egy adott időpontban következett be.
Ahogy korábban szó volt róla, a média általában rövidtávon magyarázza a híreket, alapvetően ahistorikus, nem történeti megközelítési móddal. Néhány kivételtől eltekintve, éppen ezért a média szegényes forrás Európa jelenlegi helyzetének történeti elemzéséhez. Az Internet számos ponton hasonló kritikával illethető. A 90-es évek elején számos weboldalt hoztak létre Boszniával kapcsolatban, a 90-es évek végén ezeket felváltották a Koszovóra vonatkozó portálok. Alkalmanként a két balkáni válsággóc közötti összefüggések megjelennek e honlapokon, többnyire azonban elhalványulnak a kapcsolódási pontok. Csak nagyon ritkán található példa a világhálón és a média más terepein a hosszú távú történeti gondolkodásra. Éppen ezért a történelemtanárok feladata többek között az, hogy diákjaikat abban segítsék, hogy önálló keresési stratégiákat és elemzési szempontokat dolgozzanak ki tanulásuk folyamán. Erre az egyik lehetőséget az kínálja, amikor az Intern-etet önálló mini-projektek, önálló kutatások szolgálatába állítjuk és ehhez rendelünk feladatokat. Az 1. számú táblázat a 90-es évek balkáni válságával kapcsolatban állít össze egy erre vonatkozó példasort. Megfelelő kulcsszavakkal a diákok releváns és használható információhoz juthatnak, majd beilleszthetik a talált információkat egy önálló kutatási mátrixba.
1. táblázat: A balkáni válság alapvető okai, - feladatsor az Interneten
|
Ennek a modell-feladatsornak négy célkitűzése van:
Az Internet kérdésfelvetésre, elemzésre, kritikus gondolkozásra, logikai, asszociatív képességek gyakorlására, történeti időutazásra, történeti forráselemzésre egyaránt kiválóan alkalmas, megfelelő pedagógiai irányítás mellett. Ha összevetjük az Internetet a hagyományos tankönyvekkel, akkor megdöbbentő a rendelkezésre álló információmennyiség különbsége. Részben tervezési, részben szerzőjogi okok miatt, a tankönyvszerzők és kiadók viszonylag rövid idézeteket közölnek a különböző elsődleges és másodlagos történeti forrásokból, gyakran csak egy-két sort vagy bekezdést. Az Interneten viszont a diákok egész dokumentumokhoz, gyakran eredeti nyelvű és lefordított változatban juthatnak hozzá a legkülönbözőbb történeti forrásokhoz. Ha a nyomtatott és elektronikus adatforrásokat minőségi szempontból vetjük össze, azt találjuk, hogy amennyiben a helyi tanítási program, a helyi tanterv megengedi időkeretben, mindenképpen az internetes kutatásoké és önálló feladat megoldási projekteké a jövő. Míg a tankönyvekre alapult módszerek specifikus kérdésfeltevést és egy-egy adott forrás vizsgálatát kérik a diáktól, az internetes kutatások és önálló adatgyűjtések magukról a forrásokról is fontos kérdéseket vetnek fel többek között arról, hogy:
Az Internet dzsungelében a diák könnyen eltévedhet, éppen ezért a pedagógus felelőssége, hogy jól strukturált, önálló feladatsorokkal segítse az Internet tudatos felhasználását. A 2. táblázatban arra látunk példát, hogy az I. Világháború propaganda-plakátjai mennyiben tanulmányozhatók jól összeállított kérdéssor segítségével a személyi számítógépen.
2. táblázat: Propaganda-poszterek az I. Világháborúban Számos tematikus weboldal található az Interneten ebben a témakörben: http://www.worldwar1.com/posters.htm http://www.worldwar1.com/fracgal.htm http://www.worldwar1.com/rep.html http://www.pma.edmonton.ab.ca/vexhibit/warpost/home.htm Tekintsük meg valamennyi posztert ezeken a virtuális kiállításokon, jegyezzük fel címüket, valamint származási helyüket, majd válaszoljunk az alábbi kérdésekre:
Ezek után rendezd országonként a posztereket és hasonlítsd össze az alábbiak alapján:
Végezetül kis csoportokban vitasd meg az alábbi kérdéseket:
|
Önálló keresési stratégiák kialakítása
Függetlenül attól, hogy a történelemtanár és a diákok CD-ROM-ot, könyvtári katalógust vagy internetes honlapokat használnak, hatékonyan a kutatási és keresési stratégia nélkül nagyon nehéz sikeresen tanulni. Az Internet dzsungele óriási kihívást jelent a hatékony önálló tanulás megteremtésére. Attól függően, hogy milyen kereső gépet használunk, ha angolul beütjük a „XX. századi európai történelem kifejezést”, több mint 3 és fél millió weboldal nyílik meg előttünk, de ezek közül válogatnunk kell. Ha tovább szűkítjük keresésünket „a nagy gazdasági világválság” kifejezésre angol nyelven, több mint 36 ezer weboldal kínálkozik. Ha még tovább szűkítjük a keresési kifejezést „az 1929-es new yorki tőzsde krach” kifejezésre, szintén több ezer választ ajánl fel. Ez mindenképpen ismételten felhívja a figyelmet, hogy az internetes keresés nem egyszerű műfaj és mielőtt a gép elé ülünk, érdemes átgondolni, hogy mit szeretnénk felfedezni a világhálón.
Az alábbi táblázat a keresést megelőző logikai gondolatmenetre ad példát.
3. táblázat: Az orosz forradalom az Interneten
|
Miután a diákok tisztázták, hogy mit szeretnének elsősorban kutatni az Interneten, sokkal inkább meg tudják határozni, hogy milyen kulcsszavakkal végezzék a keresést. Az internetes keresés szisztematikusan elvégezhető folyamat. Például abban az esetben, ha a nagy gazdasági világválságra keresünk és ezt angol nyelven tesszük („the Great Depression”), akkor 36 ezer választ kapunk először. Amennyiben tematikus kereső-gépet használunk, például a Yahoo-t, akkor tematikus honlapok fejezetei, találati számokkal együtt állnak rendelkezésünkre. Ezek megoszlása a következő volt (2000 nyara):
Társadalomtudományok (18 114 találat)
Történettudomány (15371 találat)
A korszakra vonatkozó korszalagok, időszalagok (2 083 találat)
XX. század (1 318 találat)
1930-as évek (6 találat)
A nagy gazdasági világválság (4 találat)
Mind a négy, kifejezetten a nagy gazdasági világválságról szóló történeti portál amerikai, ennek megfelelően érdemes továbbkeresni az európai kontextussal kapcsolatban. A diákoknak kritikai szempontokat kell átadnunk ahhoz, hogy mennyire megbízható egy-egy weboldal.
Az Internet felhasználásával kapcsolatos néhány kihívás
Az Interneten található anyagok döntő többsége nem kapcsolódik egy-egy tantárgyhoz, olyan formában ahogyan azt más tanítási eszközök esetében megszoktuk. Vannak természetesen kifejezetten történelemtanulási elektronikus segédletek az Interneten, de alapvetően ez az eszköz nem egy-egy adott pedagógiai programhoz, nemzeti alaptantervhez kötődik, hanem a szerkesztők értékrendjéhez, ízlésvilágához köthető. Sokszor ennek következtében megfigyelhető, hogy egy-egy tematikus portál tartalmi kínálata egyenetlen minőségű. Az egyik legnagyobb korlátja az Internet oktatási felhasználásának az időhiány. A pedagógusnak tisztában kell lenni azzal, hogy mennyi időt követel egy-egy honlap megismerése, értékelése, az adatok letöltése, valamint ezek előkészítése órai munkára. Természetesen az új kommunikációs technikák és informatikai eszközök felhasználásának mértéke attól is függ, hogy egy-egy tanár számára mennyi idő kínálkozik a történelemtantárgy oktatására és mennyire túlterhelt, kötelező anyagrészekkel a történelemtanterv. A diákok nagyon sokszor jobban ismerik az Internetet és a különböző elektronikus levelezési rendszereket, mint tanáraik, ugyanakkor valószínű, hogy kevesebb kutatási, önálló adatgyűjtési tapasztalattal rendelkeznek a világhálón. A diákoknak időre van szükségük ahhoz, hogy a megfelelően hatékony keresési stratégiákat kifejleszthessék, megtanulják az internetes aktív tanulás alapfogásait, s a projektalapú tanulás sajátosságaival megismerkedjenek. Természetesen az önálló tanulás igénye akkor is követelmény minden diákkal szemben, ha történetesen nem az Internetről beszélnénk. Fontos, hogy megbízható keresőrendszereket és kereső-gépeket használjunk. A New Scientist című vezető tudományos folyóirat szerint az Alta Vista és a Yahoo kiemelkedő hatékonysággal működtethetők az e-tanulás környezetében is. Minél nagyobb az adatbázis, amelyen keresünk, annál nagyobb a találatok száma, s annál több számunkra érdektelen információ, amelyet át kell néznünk. Ezért fontos, hogy megfelelő keresőszavakat találjunk, vagy azonosítsunk. Számos kereső-gép épít fel logikai kapcsolatot a halmazelmélet ismeretét felhasználva, amelyek egy-egy adott keresési kifejezésre fókuszálnak, valamint keresőszavak kombinációit azonosítja a világhálón. Egyik legjobb példája ennek a kereső funkcióval ellátott szolgáltatásnak az Excite és Google kereső szolgáltatás.
Az informatikai szakkifejezések közül a legfontosabbakra utalunk az elektronikus XX. századi történeti adatbázisokat áttekintő függelékben.
[1] Forrás: Gary Howells, „Being ambitious with the causes of the first world war”, Teaching History, Issue 92, 1998. 16-19.o.